Genezis - Teremtés Program 2014 - 2050/2080

Genezis - Teremtés Program 2014 - 2050/2080

2015.09.07. | Varjú Zoltán

Mert az a fa amelyik elveszíti lombját, vagy nem növekszik ága az csak satnya gyümölcsöt érlel és elszárad annak gyökere...hát ápoljuk Nemzetünk és sokasodjanak fiaink - lányaink, lakjuk be újra Otthonunkat a Kárpát-medencét és újra összenő, ami Összetartozik!
Magyarország jövőjét a Népesedéspolitikájában …

Tovább
2015.12.25.

******

Az alábbi videón a vers megnézhető....

Varjú Zoltán:

Örökre Veled maradok

*****

Felhők gyűltek az égszínkék szemeidben

és áztatja arcod, mint a csendes esőben

földre hullt vízcsepp, ami eltűnik a mélyben

belülről fakadó bánatod forrása a szívedben

*****

Szavak nélkül mondja el szomorú szemed,

még itt vagyok veled és most, csak Neked

látva a féltve számolt órákat és a perceket

lassan múló s pergő apró homokszemeket

*****

még ölelő karodban a csókodnak íze méz

de már az emlékek terheinek súlya nehéz

és a pillanatban megőrzött vágy az ölelés,

a szó: Szeretlek, tán elmondanom is kevés

*****

ami bennünk él, izzó parázs tüze égeti fel

nem marad más, csak hamu és mégis kell,

hogy mindent felperzselő és tiszta szívvel

könnyek közt mondjuk: Soha ne engedj el!

*****

Amikor majd a kimondott szó se lesz elég,

s bennünk a szerelem lángja teljesen kiég

Akkora Én testben és lélekben is meghalok

de emlékem megőrzik az égben a csillagok

és a lélekfonalad szálaiban, Én ott vagyok,

elszakíthatatlan, mindörökre Veled maradok!

*****

Paks, 2015. december 24.

2015.12.22.

Jó reggelt Magyarok, Kárpát-medencén innen és túl..!

ISTENÜNK ÁLDD MEG NEMZETÜNKET ÉS SEGÍTSD A SZÜKSÉGBEN!

ÁLDÁSOD SZÁLLJON MINDEN MAGYAR CSALÁDRA ÉLJEN AZ BÁRHOL A NAGYVILÁG SZEGLETÉBEN! ÁMEN!

*****

Dominus pascit me, et nihil mihi deerit: in pascuis virentibus me collocavit, super aquas quietis eduxit me, animam meam refecit. Deduxit me super semitas iustitiae propter nomen suum. Nam et si ambulavero in valle umbrae mortis, non timebo mala, quoniam tu mecum es. Virga tua et baculus tuus, ipsa me consolata sunt. Parasti in conspectu meo mensam adversus eos, qui tribulant me; impinguasti in oleo caput meum, et calix meus redundat Etenim benignitas et misericordia subsequentur me omnibus diebus vitae meae, et inhabitabo in domo Domini in longitudinem dierum

*****

Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben...

*****

Varjú Zoltán

2015.12.21.

Varjú Zoltán:

Jöttöm egy csillag jelezte

***

Ma ünnep költözhet az emberi szívekbe

és imák dallamai zengjenek fel az égbe

A régi jóslat, Nektek a megváltót ígérte

ím beteljesült, jöttöm egy csillag jelezte!

***

Atyám irántatok gondoskodó szeretete

nyisson kapukat a bezárt szívetekbe

s jóságával áldva, csordultig töltse tele

Ünnepelj, ma Messiás érkezik a Földre!

***

A sötétségben lámpással világít a fénye

s kisdedet ölel a szerető édesanya méhe

hogy azt üdvötökre Ti érettetek nevelve

e bűnös világot, megválthassa kegyelme!

***

Ma ünnep költözhet a szerető szívedbe,

és ölelő karokkal emeld fel a kebledre

a gyermeked és csókkal megpecsételve

a kedvesed irántad érzett tiszta szerelme

Téged magához emelve, lelkedet töltse be!

***

Paks, 2015. december 21.

Varjú Zoltán

2015.12.18.

Varjú Zoltán:

Hitvallásom - Én hiszek benned...!

*****

Én hiszek benned, a mindent Teremtő jóságos Atyában!

S tudom jól, Te is hiszel bennem a bűnös tékozló fiában,

akit örömödre hoztál létre, ebben a testben, képmásban.

Kiürítve, számtalan bűneim mérgeit, abban a pohárban,

mely, egyszülött Fiad vérét adta nékünk a feloldozásban

mert a méreg szerte áradt, ebben a bűnös s beteg világban!

*****

Én hiszek benned, az egy és Szent szerető Hazámban!

A Nemzetünkben, annak diadalában és a feltámadásban!

A dolgozó karokban a szívből jövő szó, Égi hatalmában,

az egymást szerető összefogásban az Összetartozásban!

Nem állhat közénk semmi, hiszek a jelenünkben a tegnapban,

és a közös jövőnkben, ami egy Nemzetté tesz a Hazánkban!

*****

S hiszek benned, a Kedvesem tiszta és egyenes szavában,

meg a gyermekem őszinte és szívből szerető mosolyában,

ami mindenen átsegít az Élet rögös Útjain a sorscsapásban

és nem hagy magunkra soha, egyedül szomorú magányban,

mert az unokák szerető zsivaja, árad majd abban a szobában,

ahol lehunyhatom szemeim végleg a szerető szent Családban!

*****

Én hiszek benned Istenem és hiszek a Hazámban…!

A Nemzetemben és az Összetartozásban…!

A lét értelmében a Családban…!

***

Paks, 2015. december 18.

Varjú Zoltán

2015.12.18.

Varjú Zoltán:

Hitvallásom / Én hiszek benned!

*****

Én hiszek benned, a mindent Teremtő jóságos Atyában!

S tudom jól, Te is hiszel bennem a bűnös tékozló fiában,

akit örömödre hoztál létre, ebben a testben, képmásban.

Kiürítve, számtalan bűneim mérgeit, abban a pohárban,

mely, egyszülött Fiad vérét adta nékünk a feloldozásban

mert a méreg szerte áradt, ebben a bűnös s beteg világban!

*****

Én hiszek benned, az egy és Szent szerető Hazámban!

A Nemzetünkben, annak diadalában és a feltámadásban!

A dolgozó karokban a szívből jövő szó, Égi hatalmában,

az egymást szerető összefogásban az Összetartozásban!

Nem állhat közénk semmi, hiszek a jelenünkben a tegnapban,

és a közös jövőnkben, ami egy Nemzetté tesz a Hazánkban!

*****

S hiszek benned, a Kedvesem tiszta és egyenes szavában,

meg a gyermekem őszinte és szívből szerető mosolyában,

ami mindenen átsegít az Élet rögös Útjain a sorscsapásban

és nem hagy magunkra soha, egyedül szomorú magányban,

mert az unokák szerető zsivaja, árad majd abban a szobában,

ahol lehunyhatom szemeim végleg a szerető szent Családban!

*****

Én hiszek benned Istenem és hiszek a Hazámban…!

A Nemzetemben és az Összetartozásban…!

A lét értelmében a Családban…!

***

Paks, 2015. december 18.

Varjú Zoltán

2015.12.18.

ÁLTALAM MÉLYEN TISZTELT ÉS MINDENBEN EGYENJOGÚNAK TARTOTT MAGYAR HÖLGYEK, KÉRLEK ÁLLJATOK KI TI IS, EGY EMBERKÉNT ÁKOS MELLETT!

Ákos Neked tisztelet a tisztességes és egyenes gondolataidért, amiben egy korrekt és keresztényi szemléletű családmodell fundamentumának tisztasága mellé tetted le hitvallásodat! Ezt ragadták ki a liberál-fasiszták és azt kell mondjam, hogy MINDEN SZAVAD TELJESEN IGAZ! Ezúton minden kedves női honfitársától, aki ebben a nyomorultul kifordult világban a női nemet...saját magukat és saját magatokat, nem a profitgyártó és álszent hazug világrend alá szeretnétek alárendelni és azt követni.... mert: a lelketek mélyén, amellett ami becsülendő és támogatandó, minden józan gondolkodású férfitársam részéről, hogy képzett és életrevaló tudás birtokában a saját személyiségetek kiteljesedésének a lehetősége adott legyen, ...tehát ha a szívetek mélyén egy szerető és megértő társ mellett, aki Társ az életetekben szeretnétek megélni azt a magasztos és ezt a semmivel sem pótolható érzést, amit úgy nevezünk: anyaság és a gyermekáldás.... akkor kérem a támogató, erkölcsi kiállásotokat Ákosnak, akinek az értékrendje a Nők feltétel nélküli megbecsülésén alapszik! Nem azon a deviáns Társadalmi beidegződéseken alapul, amely arra vezetett mindennapjainkra, hogy egy Hölgy többszörös hátránnyal indul az Életnek, mert az elvárások az Önmegvalósítás mellé, számos más olyan plusz terheket ró vállukra, hogy mára odáig jutottunk, hogy a gyermekáldástól és a tisztességes szerető család legfontosabb motorjától fosztja meg... Nem hagyván kellő időt a gyermekekkel és egy szerető Társ melletti teljes családi életre... Ehelyett felkínálja azon beteges Társadalmi trendeket, amelyben a szingliségre és a saját hamis Önbeteljesítő illúzió hajszolásába taszítja a mai kor Nő ideálját.... Ákos egyszerű, hazafias érzelmű keresztény ember, mint sokak közöttünk... nem mellesleg kiváló előadóművész, akinek a munkásságát lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképp elismerésre méltó... Ő a Mi közös értékrendjeinkért állt ki és felvállalta helyettünk is ennek a velejéig romlott véleménydiktatúrában világhatalmat jelentő gazember, liberál-fasiszta hordák támadását... amelyért méltán érezhetünk irántuk, mélységes megvetést...! ....és még nagyon sok minden másért is, amiért a Nemzeteket az egész világon üldözendő és sárba tiporni kívánt tömegeknek tekintik és kizsákmányolásuk tárgyának csupán... Kedves általam mélyen tisztelt és egyenjogúnak tartott Hölgyek, ahogy titeket is szeretnének ebben az irányban kisajátítani... mert Ti is azon, tárgyak közé tartoztok a szemükben, amely a kiapadhatatlan pénzforrásuk profitéhes eszköze csupán, valódi mély tartalmú érzelmek nélküli tárgyaik... Egy tisztességes gondolkodású férfinak, nem lehet az az elvárása irányotokban az, hogy a családon belül a gyermekeitek felnevelése, szerető anya és szerető társ szerepe mellett, ami Önmagában egy egész embernyi feladattal jár, még a család fenntartásának oroszlánrészéből is Ti vegyétek ki a részetek... ha valaki ezt nem vallja és gyermektelenül és céltudatosan a karrier mentén kívánja élni az életét, akár relatíve sokakkal szabadon egy életen át, de ettől még magányosan, akkor persze ehhez is szíve és joga van, erre senki sem befolyásolhatja... Ha egyet értetek a keresztényi értékek melletti család fogalmával, akkor: KÉRLEK ÁLLJATOK KI TI IS, EGY EMBERKÉNT ÁKOS MELLETT!

Ha az elmúlt évszázadokban az őseink és nagyszüleinkig bezárólag élt korosztályok, szintén csak ezen a mai szemüvegen keresztül nézték volna a világot, amit tudom a mai korral ugyan nem lehet azonosítani... de ha mégis így látták volna, akkor nem lett volna jövőjük és Nekünk nem lenne Ma jelenünk...

A Kormányzati reakció talpig becsületes kiállásról tesz tanúbizonyságot és ezúton is köszönöm Nekik, akik méltán lehetnek büszkék azokra az értékrendekre amelynek zászlóvivői! Isten, Nemzet-Haza, Család , vagy Család, Nemzet-Haza, Isten.... a sorrend mindegy, olyan ez mint a szentháromság... Atya a fiú és szentlélek...      Vajon melyik tudna létezni a másik nélkül? Mi lehet annál magasztosabb, mint egy gyermeket születését követően az anya karjaival megölel... és vajon milyen társadalmi forma az, amelyik a családoknak azt sugallja, hogy az a helyes, ha a Hölgyek a Nőiességük kiteljesedésének a szerepéről mondjanak le... valami torz és életidegen létre próbálva rábeszélni?

2015.12.16.

Jó éjszakát Magyarok, Kárpát-medencén innen és túl..!

ISTENÜNK ÁLDD MEG NEMZETÜNKET ÉS SEGÍTSD A SZÜKSÉGBEN! ÁLDÁSOD SZÁLLJON MINDEN MAGYAR CSALÁDRA ÉLJEN AZ BÁRHOL A NAGYVILÁG SZEGLETÉBEN! ÁMEN!

Dominus pascit me, et nihil mihi deerit: in pascuis virentibus me collocavit, super aquas quietis eduxit me, animam meam refecit. Deduxit me super semitas iustitiae propter nomen suum. Nam et si ambulavero in valle umbrae mortis, non timebo mala, quoniam tu mecum es. Virga tua et baculus tuus, ipsa me consolata sunt. Parasti in conspectu meo mensam adversus eos, qui tribulant me; impinguasti in oleo caput meum, et calix meus redundat Etenim benignitas et misericordia subsequentur me omnibus diebus vitae meae, et inhabitabo in domo Domini in longitudinem dierum

*****

Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben...

****

2015.12.15.

A V4-ek és a Kárpát-medence történelmi pillanatai... / 1. gondolat 

Előzmények. – Közös múlt

***

Mielőtt bármibe is fognék és taglalnám hosszasan a bekövetkezhető és a Kárpát-medence népeinek elkerülhetetlen sorsközösségének a közös jövőjéről szóló cikkem mondandóját, kicsit vissza kell tekintenünk a múltba ahhoz, hogy a jelenünket megértve a jövőnkről tudjunk vizionálni…

Kedves Honfitársaim, őszinte és egyenes gerinccel, meg kell valljam, hogy nem tudok teljesen elfogulatlanul beszélni az előzményekről, ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy mind amellett, hogy nem feledhetjük múltunkat sosem, ha a jövőbe akarunk tekinteni és elindulni egy olyan Úton, amely ha úgy tetszik a Modern kori Kiegyezések Korának Korszakát hozzák-hozhatják, akkor nem élhetünk a múltunk rabságában és ezen béklyóink bilincsében, ami nem egyenlő a Nemzeti Identitásunk feladásával…

Az Évezredes Államiságunk tagadhatatlanul és mindörökre beírta magát a világtörténelembe, amelyben voltak olyan események, amikre méltán lehetünk büszkék s mégis az emlékezeteinkben igen kevéssé ismertek, mint akár a Pozsonyi csata, amely még a kezdetekkor megszilárdította a fennmaradásunk zálogát … és voltak vészterhes korszakaink is, amelyekre a ként is emlékszik a történelmi tudat, mint a Nemzetünkre lesújtó vész…. A Tatárjárás és az Oszmán Birodalom által ránk mért csapásait, melyben büszkén védtük Európát, miközben Mi magunk sorvadtunk és nyomták, akkor is a vállainkat a magunkra hagyatottság iszonyú sorscsapásai, amit álszent köntösbe bújtatva követett az Osztrák-Habsburg felszabadítás, amely csupán újabb rabiga volt a gyarmatosító terveik mentén, mely ugyan térdre kényszerítette akkor a Nemzetet, de az megrázta magát és féltérdről felkapaszkodott és egyenes gerincre állt! Folytathatjuk a sort az első és a második világégéssel és még számtalan eseménnyel, amelyen átugrottam, mert reggelig nem lenne elég hosszasan sorolni…., hogy mi minden történt az elmúlt 1100 éves történelmi időszakunk alatt… és még azt megelőzően is amelyre, itt és most nem térek ki!

Az 1100 éves Kárpát-medencei létünkben, egy ami talán a legfontosabb, hogy megmaradtunk és mindeközben, olyan kiválóságokkal írtunk történelmet, mint az Árpád-házi királyaink, majd a Hunyadiak, Rákóczik, Zrínyik és hogy olyan nevet is említsek, aki nem főúri rangban élte életét, mint Dobó István aki az Egri vár védelmével, örökre beírta a nevét a Magyar és a Világtörténelem könyveinek lapjaira… számtalanul és végeláthatatlanul sorolhatnánk azok nevét, akik önzetlenül hittek a Hazánkban és hittek a Nemzetünkben, amiért Mi most itt lehetünk és megemlékezhetünk róluk… mert Ők szerették a nemzetük és kötelességgel tették dolgukat, értünk a Jövő nemzedékeiért!

Hálás szerető szívvel, tisztelettel adózok s adózzunk Őseink felé!

A legfontosabb konklúzió, amit nekünk mind ebből le kell vonnunk, hogy történelmi kiválóságaink közt, egységet alkotva a Magyar nemzet a szláv, német és sok más később betelepülő, vagy őshonosnak tekinthető néppel karöltve… és sokszor más nagyhatalmi érdekek intrikája folyományaként, esetleg szemben állva, de közös hagyományok és közös Közép-Európai értékekké formált, értékrendek alapján éltük és laktuk be a Kárpát-medencét és az ehhez a térséghez kapcsolódó államokat kovácsolta egybe……. azt sem feledve, hogy történelmi nagyjaink közt, számos más nemzet fiaihoz és lányaihoz tartozó kiválóságainkat nevelte ki olvasztó tégelyünk… mert Magyarrá az válik, aki Magyarul lát, Magyarul érez, Magyarul gondolkozik és Magyarul álmodja meg a közös jövőt… a közös Jövőnket!

Lehet okolni a múltban kölcsönösen egymást és lehet a sarat minduntalan a másikra vetni, de ezen tevékenységgel, csak a határainkon túl élő testvéreinknek a sorsát nyomorítjuk meg, miközben idehaza, álszent módon Magyarkodva és acsarkodva rázhatjuk egymásra az ökleinket, értelmetlenül és igazságtalanul okolva, mindenért a másik felet… akár kölcsönösen és végeláthatatlanul…. Én kimondom: Teljesen hasztalan!

Nem azt jelenti, hogy kellő eréllyel és érdekérvényesítés mellett, ne lehessen a kulturális és akár területi Autonómiáról, nyíltan párbeszédet folytatni és a helyben élő Magyarság szándékát és akaratát segítve kiállni mellette… ez a két dolog nem zárja ki egymást… ez nem paradoxon, hanem sorsszerűség, ami elkerülhetetlen és mindezt, ma már nem csak a Magyar nézőpontból látják így… mert a másik oldalon is vannak és remélhetőleg, majd egyre többen lesznek, akik felismerik, hogy a közös múltunkra nem a tagadás és az egymás iránt munkálkodó félelmek és harag kell legyen a válasz, hanem: A SORSKÖZÖSSÉG…

Az egymás iránti harag és félelmek, meg az egyéni gonoszság mindig jelen volt és nem vagyok farizeus és olyannyira sem ostoba, hogy ne látnám a mindennapjainkban is jelen van… tudom jól és azt is tudom, hogy ez történelmi léptékkel is óriási feladat, melyben közösen kell lezárnunk a múlt és a jelen sérelmeit…., hogy lehessen közös Jövőnk a szülőföldjeinken.

Adós vagyok még, hiszen mint mondtam jómagam is a családot a múltban ért sorscsapások révén érintett vagyok, mint Hazánkban még oly sokan… de adósságom itt leróva, okulásul szolgáljon, hogy mind amellett, hogy a valódi vétkeseket és a kor szörnyűségeit nem feledve, Én szeretném ha mások is számot tudnának maguknak adni és feltennék a kérdést Önmaguk felé, főként olyanok, akiknek a családi emlékezetében, még csak hasonló sem történt, mégis csak és kizárólag a meg nem értett és mások által elferdített emlékezet okán, csak és kizárólag a gyűlölet uralta harag, ami munkálkodik a lelkében…,hogy maradhat e tovább minden így?  Én csak annyit tudok erre mondani, keresztényi Hazaszeretettel, hogy el kell tudni engedni a félelmeinkben megbújó haragot… és nem csak Nekünk Magyaroknak… a másik oldalon szintén igaz ez a probléma… ezzel az Ő nemzetüknek kell szembenézniük és ebben, egy baráti jobb egy elfogadáson és egymás tiszteletén alapuló baráti jobb, ami kizárólag segítséget tud nyújtani…

Személyes családi történetünk szolgáljon tanmeséül:

Anyai ágon a dédnagyanyámat a II. világháború alatt és annak végén Délvidéken a Szerémségben, mint Jézust keresztre feszítve szegezték ki a saját szülőháza kapujára a szerb partizánok, mert nem volt hajlandó elhagyni szülőföldjét… egyetlen bűne az volt, hogy Magyarnak született! Azokban a vészterhes időkben, sokaknak kellett meghalniuk értelmetlenül és kegyetlen aljasságtól hajtott gonosz eszmék és gondolatok mentén…. genocídium volt, melyet a nagyvilágban sok Nemzet megélt és csak Ők érthetik meg igazán, miről beszélek…. mint mikor a nagyszüleim amikor a marhavagonokban mentették a gyermekeik életét, miközben számos Honfitársunkat le-sortűzelve és bombázva a regénybe illő Úton az anyaországba menekültek, maguk mögött hagyva mindenüket, egy viszonylagos jólétet, biztos egzisztenciát, akik generációkon keresztül Ötvösként adták tovább, tudásokat és a tradíciójukat az örökösök felé.. egyetlen bűnük, hogy Magyarnak születtek… Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenem soha, hogy ma Én magam sem születhettem volna meg, ha nincs a nagyapámnak az a szerb barátja, aki még időben segítette a menekülésben a nagyszüleim és az akkor még Délvidéken született, nagybátyák és nagynénik életét megóvva… Miután elültek a vészterhes idők és nyitottá váltak a határok, megpróbált a család információt begyűjteni a kint maradt testvérekről és erről a szerb származású barátról, akiről kiderült, hogy a saját szerb partizán honfitársai gyilkolták meg, többek közt a Magyarok iránt tanúsított hozzáállása végett… A halál és a pusztítás, amit embertársaink követnek el embertársaik sérelmére az mindig gonoszságon és egyéni aljasságokon alapuló láncolatoknak eredménye… a valódi okokat, nagyon mélyen kell keresni és igazán feldolgozni sosem lehet… csak megbékélni a megváltozhatatlannal és ha van rá lehetőség és mód, akkor az egyéni felelősök felelősségre vonásával lezárni a történéseket… Nem lehet kölcsönösen a múltban élve a jelen generációkra bűnöst kiáltani és gyűlölködni, mert az csak tönkrement és elkorcsosult életeket hagy maga után…. amelyet a jövő nemzedékei visznek tovább….

Én szeretném, ha végre közösen mondanánk ki…, hogy: EBBŐL ELÉG….. LÉPJÜNK ELŐRE A JELEN PROBLÉMÁIRA ÉS OLDJUK MEG KÖZÖSEN, HOGY LEGYEN VÉGRE KÖZÖS JÖVŐNK!

Sosem felejtem el azt az üzenetét hordozva nagyapámnak, amit akkor mondott, amikor ez szóba került….. : „Nem tudták, mit cselekszenek… meg kell bocsájtani, de ne feledjük el soha!” … és Én nem felejtem el azt a szerb férfit sem, még ha a nevét sem tudom, hogy Neki köszönheti a családom, hogy ma itt lehet és ezért Én nem okolom kollektíve a nemzetét, mert ahogy nekünk is voltak Nyilasaink, akik a szívében egyik legnagyobb Magyar hazafias érzelmű költőjét Radnótit… zsidó származása miatt gyilkolták meg, úgy a köztünk élők közt is akadtak és akadnak, Akik nem tudták és nem tudják mit cselekedtek-cselekszenek…

A történelmi megbékélésnek be kell következnie, hogy előre léphessünk..

A következőben megpróbálom tovább terhelni a türelmeteket, hogy a jelenről és az abból fakadó közös jövőnkről mondjam el gondolataim… Ha eljutottatok idáig és utolsó soraimat elolvastátok, hálás szívvel köszönöm a figyelmeteket, ha már az elején feladtátok, akkor is megértem és nincs bennem neheztelés, sem rossz gondolat…. hiszen ez a gondolat, éppen annyit ér, amennyire Ti magatok is érdemesre tartjátok…

***

Végezetül:

Magyarnak születni, élethosszig tartó kötelesség a Nemzetünk iránt! **

Tisztelettel adózok nagyapám fenti gondolatának konklúziójáért, melyet eszmei örökségül hátrahagyott örököseinek:

„Magyarnak születni nem csupán, holmi születési előjog, vagy Öntelt nemzeti felsőbbség tudat…hanem élethosszig tartó kötelesség a nemzetünk iránt! Ezáltal ki magyarnak születsz, ne csak beszélj róla, hanem élj is úgy, hogy arra érdemes legyél…” **(a családom eszmei öröksége)

Honfitársi Üdvözlettel:

Varjú Zoltán

2015.12.15.

Varjú Zoltán:

Úton vagyok

***

Úton vagyok már, s nézem a messzi tájakat,

amelyek mellettem sebesen suhannak tova,

a füstölgő kéményeket a városszéli gyárakat.

Repedezett omladozó fala és a betört ablaka,

komoran néz reám, bennem szól szomorú sóhaja.

***

Úton vagyok, egyre csak nőnek a kilométerek,

ami köztünk most fal, mit ledönteni nem lehet.

Távolság, amit majd ezután, még csak növelek

az út szélén a szél hordja a lehullott falevelet.

Deres már a hajnal, elhozta a metsző hideget.

***

Úton vagyok már s miközben tőled távolodok

az elmémnek labirintusában a kiutat keresem,

ki a komor sötétből a fényre és rád gondolok.

Otthagytam Nálad derűs kedvem s mosolyom

zálogban, ha hazatérek remélem visszakapom.

***

Frankfurt-Hahn, 2015. 12. 07

2015.12.14.

Szeretnék elsősorban is köszönetet mondani, mindazoknak akik elolvassák, elolvasták az alábbi írásomat és ezúton, ugyancsak megköszönve tiszteletben tartani, mindenkinek a szabad gondolatait és véleményét.

Ugyanakkor én Önöknek és Nektek meg kell valljam és próbálva persze a saját nézőpontomat figyelmen kívül hagyni, hogy a saját értékrendemet tekintve a klasszikus értelemben vett mérsékelt jobb-közép táborhoz tartom közel. Ha ez számotokra könnyebb a FIDESZ értékrendjét tartom magaménak és a személyemhez közelinek...amely határvonalak természetesen sosem definiálhatóak igazán. De vannak az ismerősi köreimben, mint sokunknak és talán mindenkinek, olyanok is, akik megint csak klasszikus értelemben véve baloldalinak gondolják magukat és ugyanúgy van a gyermekkori barátságból kifolyólag, olyan is aki relatíve radikalizálódott és aszerint látja, azon szemüvegen keresztül nézi a világot...és még nagyon sokak...sokfélék.

Náluk...és Nálatok, Én sosem gondoltam és gondolom többnek, vagy kevesebbnek magam... mert egy valami, mindörökre közössé teszi a múltunkat és a jelenünket s talán majd a Jövőnket is.. EMBEREK vagyunk, akik szeretjük a Hazánkat s a mindennapjainkban tesszük a dolgunkat a családjainkért, ki így ki úgy a lehetőségeihez és képességeihez mérten... számomra sosem volt az fontos, hogy kinek fia, vagy lánya vagy... csak egy valami kell fontos legyen, hogy Mi, akik nem vagyunk politikusok...s nem vagyunk semmilyen politika által befolyásolt döntéseknek, amelyek lehetnek jók avagy rosszak, tehát nem vagyunk ezen döntések béklyóinak foglyai....

Merjünk nyíltan és egyenesen, nem egymásban ellenséget keresve, közös gondolatokat megfogalmazni a Hazánk...családunk Jövőjéért... mert az örökös szembenállás, megosztottsághoz vezet és egy megosztott Nemzet, elkerülhetetlenül lassú agóniáját követően pusztulásra van ítélve...

Nem vagyunk egyformák és ez így van jól... sem genetikailag, sem pediglen egyéb téren, Mi nem vagyunk homogén Nemzet... olyan ez mint a kukorica hibridizációja folytán történő "nemesítése" Nemzetünknek...

Emiatt nem korcsosultunk el és ezért van Jövőnk és Mi Magyarok már számtalan alkalommal a történelem folyamán, bebizonyítottuk a nagyvilágnak, hogy jöhetnek vészterhes idők, de Mi örökké talpra fogunk állni, bármely hatalom, vagy bárki is kényszerítse térdre Nemzetünk...

Az összefogás szikrája és magjainak csírája, mindvégig jelen volt és jelen van, minden Magyar ember szívében, azoknak is, akik most úgy vélik, elfordultak tőlük és nem gondolják, hogy valaha is békére találnak a tőlük nem is annyira biztos, hogy olyannyira mást gondolók táborával... Az Origó a Középpont közös:

A családunk és családjaink, ezáltal szélesebb értelemben vett sorsközösségünk és ergo a Hazánk boldogulása... sokféleképpen lehet ide a közös nevezőre eljutni...    Egy biztos, hogy mindez az egymás elfogadása, megbecsülése és tisztelete nélkül, sosem fog bekövetkezni... nem arról van szó, hogy ne legyen személyes rátermettség, egyéni tudás alapjain keresztül, tisztességes verseny... Hiszen ez mindennapjaink része és ettől visszük előre Nemzetünk és közös Hazánk ügyeit: a Jövőjét a Mi közös Jövőnket... de mindezt, Nemzeti Alapokon nyugvó, mindenki számára szentírásként betartandó és megkerülhetetlen alapértéket kell képviselnünk, egymásért és saját magunkért, ha úgy tetszik a családjaink iránt érzett felelősség és kötelességeink végett... és nem az épp aktuálpolitikai viharok és a politikusok közt fejét felütött rossz döntések a személyekhez köthető korrupciók, amelyek mélyre hatnak, nem ezek kellenek, hogy meghatározzák az embertársaink iránt érzett bizalmat...

Hiszen a volán mögött ülve az autóban, potenciális áldozatok és elkövetők vagyunk... ennek ellenére, mégis működtetjük a rendszert a kölcsönös bizalom elvén... itt ugyanerről van most szó és erről kell szóljanak a mindennapjaink...

Aki vét a szabályok ellen az nyerje el méltó büntetését, de ettől még nem bénulhat le Hazánk jövőjébe vezető végtelen hosszú autósztrádánk, mert az Út megszakadhat és többé nem vezet sehová, nem fog kivezetni Minket, abból a kátyúból, amelybe immáron az elmúlt 25év folyamatos sárdobálása és a Nemzetünket megosztó politika és az abból hasznot húzó, sokszor idegen hatalmak és érdeket kiszolgálók hadai kormányozták Nemzetünket...

Így csak egy helyben járva őröljük fel erőinket.... és veszni hagyjuk a Jövő nemzedékeinek talán általunk, jelenleg még el sem képzelhető felemelkedését a Jövőben.

Bármennyire is nehéznek érzitek és bármennyire is nehéz, de egymásközt, mindannyiunknak felelőssége és kötelessége, hogy végre érdemi lépéseket tegyünk egymás felé és szép lassan értelmes párbeszéd mellett, végérvényesen betemessük azokat az árkokat, amelyek mára szinte szakadékká nőttek a polgárok között... Honfitárs és Honfitárs között...       

Rád is szükség van ehhez...., mert: Minden Magyar felelős, Minden Magyarért!

Végezetül egy gondolatébresztőnek szánt korábbi írásomat osztom meg Veletek és azt kérem Istentől, hogy minden Magyar Honfitársamra és minden Magyar családra éljen bárhol is a nagyvilágban, szálljon áldása segítse mindennapjaikban és adjon örömöt s osztozzon bánatukban! Legyen a szívetekben szeretet és béke...

***

Ezt az Utat választottam:

Ezt az utat választottam és nem azért mert könnyűnek találtam, hogy mérsékeljem haragom és indulatom...ne a szélekről kiabáljak, miközben nem látom, hogy középen mi zajlik...Mérsékelt jobboldalinak bélyegeznek! Alulról, felülről egyaránt, mint ahogy a szélekről balról illetve jobbról is ezt teszik...mert aki nincs velünk az ugye ellenünk.. De kérdem Én, ha Isten van velem, Ki lehet ellenem? De ez is túl egyszerű lenne így, sarkosítva mert ez lenne persze az egyszerű és talán a kényelmes is...Győzzön hát az Ego, kiáltsunk fel mindannyian és törjünk lándzsát!....De kérdem Én Ki ellen és Mi mellett, vagy Kiért és Mi ellen? Még ha csak verbálisan is török ellened...vagy Te teszed ellenem, hogy is nyújthatunk utána egymásnak kezet? Ide születtünk, ugyan nem kértük senkitől, de ha már Itt vagyunk, nem tagadhatjuk meg Önmagunk és Önmagad...ha hátat fordítasz annak akihez és ahová tartozol....úgy leszel igazán Hontalan...Én nem gondolok rád a ként, hogy kinek fia, lánya vagy, nem gondolom rólad hogy kevesebb lennél és Nálad több vagyok. Te is kérdezd meg magad...ha nem teszed, tisztelik majd akaratod az Égiek, de lesz idő mikor már hiába kérdezed...Ezt az Utat választottam, mert szeretném hinni, nem az számít honnan jöttél és Kinek fia, lánya vagy...ember légy és ha EMBER vagy... Ne tagadd meg Önmagad!

***

Magyarnak születni, élethosszig tartó kötelesség Nemzetünk iránt!

***

Varjú Zoltán

Honfitársatok.

Ezeket a cikkeket olvastad már?