Genezis - Teremtés Program 2014 - 2050/2080

Genezis - Teremtés Program 2014 - 2050/2080

2015.09.07. | Varjú Zoltán

Mert az a fa amelyik elveszíti lombját, vagy nem növekszik ága az csak satnya gyümölcsöt érlel és elszárad annak gyökere...hát ápoljuk Nemzetünk és sokasodjanak fiaink - lányaink, lakjuk be újra Otthonunkat a Kárpát-medencét és újra összenő, ami Összetartozik!
Magyarország jövőjét a Népesedéspolitikájában …

Tovább
2015.10.30.

https://youtu.be/yW5gqb69Zrw

fenti videón a verset elszavalja Kovács Antal.

Feinek György:

Csak addig menj haza" 

................................

Csak addig menj haza, amíg haza várnak,

Amíg örülni tudsz a suttogó fáknak,

Amíg könnyes szemmel várnak haza téged,

Amíg nem kopognak üresen a léptek...

..................................

Csak addig menj haza, amíg haza mehetsz,

Amíg neked suttognak a hazai szelek.

Hajad felborzolják, ruhád alá kapnak,

Nem engednek tovább, vissza - vissza tartanak!

..................................

Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak -

Vállára borulhatsz az édesanyádnak!

Elmondhatod neki a JÓT, de a rosszat el Ne MONDD!

Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!

.................................

S ha majd az a ház már nem vár haza téged,

Mikor üresen kopognak a léptek,

Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak,

Akkor is majd vissza, haza visz a vágyad...

................................

Amíg azt a kaput sarkig tárják érted,

Amíg nem kopognak üresen a léptek,

Csak addig menj haza, amíg haza várnak,

Míg vállára borulhatsz az... ÉDESANYÁDNAK !

2015.10.13.

Lásd - Depresszió zenekar...

Nehéz ismét belátnom

Hanyatlik szép világom

Divattá vált a vakság

Újra, pedig ész kell manapság

Hazugsággal irányít

Hatalmat így szilárdít

Magának most a rendszer

Hiába küzdesz, úgy is nyer egyszer

-------------------------------------

Mert egymagadban kevés vagy

Összefogni nem hagy

A félelem, kényelem vágy

De mégsem változol tehát...

Lásd azt, amit neked szántak

És tedd azt, amit tőled várnak!

De én nem leszek szabad szolga

A testem megtöröd, a lelkemet Soha

------------------------------------

Nem az vagy, amit vettél

Csak egy rabszolga lettél

Akit börtönbe zárnak

És cserébe hasznukra várnak

Nem is számít a részvét

Csak az, hogy győz; A részét

Mutattam csak a vésznek

Oly kevés szerep jut az észnek

-----------------------------------

Annyi minden veszett el

Mert sötét még az ember

Ha rájön, újabb hatalmak

Szakítják szerteszét.

De csak ... Lásd azt, amit neked szántak

És tedd azt, amit tőled várnak!

De én nem leszek szabad szolga

A testem megtöröd, a lelkemet Soha...

............................................................

Köszönet a zenekarnak a gondolatokért....

https://www.youtube.com/watch?v=XTGI0E0K3Mc

2015.10.09.

Életének 91. évében elhunyt Nemeskürty István, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. Budapesten született 1925. május 14-én.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt. 1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója. Kutatási területe a 16-17. századi magyar irodalomtörténet és a 20. század első felének magyar filmtörténete. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1966 óta akadémiai doktora, 1979-től egyetemi tanár. 1984 és 1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1988–1989 között a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió, 1991–1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke. 1992 és 1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány, 1993-tól 1995-ig a Magyar Írókamara elnöke volt. 1993-tól művelődéstörténetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt.

Áldozatos munkáját a Nemzetért, számos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták...., őszinte részvét a családnak és hozzátartozóknak. Hiánya nagyon nagy veszteség a Hazának, emléke megmarad és emlékezetünkben tovább él .... nyugodjon békében Tanár Úr!

2015.10.05.

Az aradi vértanúk napja - nemzeti gyásznap

Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. és kir. ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatokat viseltek.

Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.

A magyar sereg a Világos közelében levő szőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok (noha ígéretet tettek az ellenkezőjére) foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. ” (Ferenc József császár)

Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.

„ A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk." - Anton von Schmerling osztrák igazságügy-miniszter (1849. augusztus 27.)

A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz – akit katonái csak Einhau-nak (bökő) hívtak – mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta. Kiss Ernő altábornagy azért részesült e kegyelemből, mert a szabadságharc alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderő ellen, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos azért, mert a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a schwechati csatában harcolt a császári haderő ellen, a továbbiakban adminisztratív beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek.

A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

Aulich Lajos,

Damjanich János,

Dessewffy Arisztid,

Gáspár András,

Knezic Károly,

Láhner György,

Lázár Vilmos,

Leiningen-Westerburg Károly,

Lenkey János,

Nagysándor József,

Poeltenberg Ernő,

Schweidel József 

Török Ignác perének ítélete.

Az Ítélet: melyet a magas császári királyi hadsereg-főparancsnokság parancsára összeállított megesketett teljes haditörvényszék az alább megnevezett vádlott urak, a magyar lázadó hadsereg főnökei ügyében egyhangúlag hozott

1. Aulich Lajos, aki Pozsonyban, Magyarországon született, ötvenhét éves, katolikus vallású, nőtlen, 1812-ben hadapródként lépett be a Sándor császár gyalogezredbe, legutóbb alezredes ugyanebben az ezredben;

2. Török Ignác, aki Gödöllőn, Pest megyében, Magyarországon született, ötvennégy éves, katolikus vallású, nőtlen, alezredes a császári királyi utászkarban, és legutóbb Komárom várának helyi erődítési igazgatója;

3. Láhner György, aki Besztercebányán, Zólyom megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, egy gyermek apja, legutóbb őrnagy és a III. zászlóalj parancsnoka a császári királyi gróf Gyulay Ferenc+ gyalogezredben;

4. Schweidel József, aki Zomborban, Bács megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, öt gyermek apja, legutóbb őrnagy a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

5. Poelt von Poeltenberg Ernő+, aki Bécsben, Ausztriában született, harmincöt éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, legutóbb kapitány és századparancsnok a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

6. Nagysándor József, aki Nagyváradon, Bihar megyében, Magyarországon született, negyvenöt éves, katolikus vallású, nőtlen, kapitány és századparancsnok az 5. huszárezredben, 1847 óta nyugállományban;

7. Knezić Károly, aki Veliki Grđevacon, a varasdszentgyörgyi határőrezred területén született, negyvenegy éves, katolikus vallású, nős, két gyermek apja, legutóbb százados a 34. Porosz herceg sorgyalogezredben;

8. Gróf Leiningen-Westerburg Károly+, aki Ilbenstadtban, Hessen nagyhercegségben született, harmincéves, lutheránus vallású, nős, legutóbb százados a 31. gróf Leiningen+ sorgyalogezredben;

9. Dessewffy Arisztid, aki Csákányban, Abaújvár megyében, Magyarországon született, negyvenhét éves, evangélikus vallású, nős, korábban kapitány és századparancsnok a gróf Radetzky+ huszárezredben, 1839 óta nyugállományban;

10. Damjanich János, aki Stazán, a 2. báni határőrezred területén született, negyvenöt éves, görög nem egyesült vallású, nős, gyermektelen, legutóbb százados és egy gránátosszázad parancsnoka a 61. Rukawina sorgyalogezredben; végül

11. Lázár Vilmos, aki Nagybecskereken, a Bánságban született, harmincnégy éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, hadnagyi rangjáról a 34. gyalogezredben 1843-ban tiszti jellegének megtartása nélkül leköszönt.

Mindezek a vádlott urak a velük szemben folytatott hadbírósági vizsgálat során a megállapított tényállást elismerték, hogy ellentétben a császári királyi hadseregbe való belépésükkor tett esküjükkel, illetve Lázár+ vádlott esetében a szolgálatból való kilépéskor kiállított kötelezvénnyel, hogy törvényes császárának és királyának csapatai ellen harcolni nem fog… ”

– Az osztrák császári haditörvényszék ítélete Arad várában 1849. szeptember 26-án.

Azon a gyalázatos reggelen.....

Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor) Négy aradi vértanú agyonlövetése Lázár Vilmos főtiszt (ezredes), Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok.

12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után) Lovag Pöltenberg Ernő tábornok, Török Ignác tábornok, Láhner György tábornok, Knezich Károly tábornok, Nagysándor József tábornok, Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, Aulich Lajos tábornok, Damjanich János tábornok, Gróf Vécsey Károly tábornok.

Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, ezért őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta Damjanich kezét, bár ezt korabeli források nem támasztják alá, erre bizonyíték nincs. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.

I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt: „a cárt érzékenyen érintette Medem gróf úr új híradása a Magyarországon történt számos katonai kivégzésről, és hogy személyes érzéseiben érzi sértve magát, mert a szigornak ezeket a megnyilatkozásait éppen azokkal az egyénekkel szemben gyakorolták, akiknek érdekében a császárnak, felséges urunknak kegyelmére apellált.”

...és azok Akiket még utolért a gyalázat:

1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni[8] – és 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg; őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott. Szintén kivégezték a cseh származású, németül beszélő, de a magyar hazáért harcoló báró Hruby Gyulát, aki az Ottrubay család tagja volt.

....két percet némán...szavak nélkül adózzunk az emlékükre...majd mondjuk ki együtt: AKI EMBERNEK HITVÁNY AZ MAGYARNAK NEM VALÓ! ....mert Magyarnak születni és Magyarrá válni...az Életünk végéig tartó kötelesség a Nemzetünk iránt!

2015.10.01.

" Éhínség nem azért van a Földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk jóllakatni a gazdagokat." - Teréz anya

„Bizony mondom néktek, amit e legkisebb testvérem közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).

«Bizony mondom néktek, a gazdagnak nehéz bejutnia a mennyek országába. Újra azt mondom: könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.» (Mt 19,16-24)

....csak néhány szó...! ... nem marad nektek más, mint a Kárhozat!

2015.09.29.

Radnóti Miklós: ÉJSZAKA

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,

alszik a pókháló közelében a légy a falon;

csönd van a házban, az éber egér se kapargál,

alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,

kasban a méh, rózsában a rózsabogár,

alszik a pergő búzaszemekben a nyár;

alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;

fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

2015.09.28.

Gondolatok az üzletről és az üzletemberről.. Az Üzlet az egy olyan könnyen definiálható, ugyanakkor rendkívül nehezen megérthető ”valami” (fogalom), amely tulajdonságait tekintve egy dolgot nem tűr és visel el: a gátlást és gátlásokat. Mivel abban az esetben nagy valószínűséggel a kevésbé elégedett, vagy urambocsá a vesztes oldalon találhatod magad. Szummázva az előzőekből eredően a sikeres Üzletember = Gátlástalan (halkan jegyzem meg a sikertelen is sok esetben, persze nem általánosítva.)

                                              RECEPT:

 (avagy hogyan kell, egy kontinens múltját felszámolni és a jövőjét elvenni!)

1.csapás/ Az EU-nak a közeljövőben legalább évi 1 millió menedékkérő befogadására kell berendezkednie, a terheket igazságosan elosztva a tagállamok között. A menedékkérőket az első két évben fejenként 15 ezer euróval kell támogatnia. Ehhez az unió – AAA státusát felhasználva – hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatna ki, az így elköltött összeg az európai gazdaságnak is lendületet adna. A lehetőségek határain belül mind a menedékkérők, mind a tagállamok preferenciáit figyelembe kell venni

2.csapás/ Az EU élére kell, hogy álljon annak a globális kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy Libanonnak, Jordániának és Törökországnak megfelelő segítséget nyújtsanak a három országban tartózkodó összesen négymillió menekült ellátásához. Az oktatással, képzéssel együtt ez évente legalább 5000 euró/fő, azaz összesen 20 milliárd eurót jelent, aminek csupán töredéke áll rendelkezésre. Az uniónak ezzel párhuzamosan kötelezettséget kell vállalnia, hogy évi 8–10 milliárd euróval támogatja a többi „frontline” országot.

3.csapás/ Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy közös Menekültügyi és Migrációs Ügynökséget, mivel a 28 függetlenül működő tagállami rendszer nem hangolható össze.

4.csapás/ A menedékkérőknek biztonságos útvonalakat kell biztosítani, először Görögországból és Olaszországból azokba a tagállamokba, amelyekbe tartanak. A következő lépés ezeknek az útvonalaknak a „frontline” régiókig való meghosszabbítása lehet.

5.csapás/ Ki kell dolgozni a menedékkérőkre és a migránsokra vonatkozó globális standardokat.

6.csapás/ Az évente több mint egymillió migráns letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat, az egyházakat és a vállalkozásokat is, hogy támogassák az ügyet. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és it-kapacitásokat is bővíteni kell.

Na jó: tehát a következő a konklúzió... az Európai Uniónak, azonnal meg kell tagadnia a belépést a területére...nem csak a migránsoknak, hanem az olyan ámokfutóknak is mint, aki a fenti nyílt támadást megfogalmazta és Európát nem is annyira aprópénzre váltaná. Nem, Ő kőkemény üzletet remélve, akár egy kontinens teljes beáldozását is alárendelné az üzleti haszonszerzés és a profit reményében...amelyet a humánum álszent köntösébe bújtatva csempészne Európába...

Mi akik itt élünk, ezen a kontinensen, Nekünk 500 milliónyian jogunk van eldöntenünk, hogy mit akarunk és mit nem... ha igazán belegondolunk a fenti szándék megvalósulása esetén, ez a világtörténelem, eddigi fennállásáig az ismert történelmünk, legnagyobb Népirtását...genocídiumát jelentené! Aki ilyet szorgalmaz az az emberiség elleni bűntett előkészítését támogatja....még békeidőkben is a "háborús bűnöket" illető büntetési tétellel kellene jutalmazni.... Amerikában, halkan súgom van halálbüntetés...

2015.09.26.

Nagy László:

Dióverés

..............................

Elsuhogott az a füttyös

sárgarigó délre.

Sárgul az árva diófa

zöld terebélye.

............................

Levelek lengnek,akár a

színarany rigó-szárnyak,

elszállnak ők is a szélben

puszta határnak.

..........................

Áll a diófa, és érett

kincsei válnak tőle:

szellő ha bántja az ágat,

buknak a földre.

..........................

Szaporább kopogás,

csörgés támad, ha jön az ember,

s bottal az ágak bogára

boldogan ráver.

..........................

Földre, fejekre, kosárba

kopog a dió-zápor,

burkos dióra a gyermek

kővel kopácsol.

..........................

Már, mintha álmodnék,

hallom zaját a jó örömnek,

darálók forognak,

diós mozsarak döngnek.

...........................

Fagyban és nagy havazásban

meg kell maradnunk jónak

s tisztának is, hogy örüljünk

csörgő diónak.

............................

Majd csorgó hó levén ring

a picike dió-csónak,

s lomb zöldül újra a füttyös

sárgarigónak.

2015.09.24.

Petőfi Sándor

Szeptember végén

             .........................

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,

Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,

De látod amottan a téli világot?

Már hó takará el a bérci tetőt.

Még ifju szívemben a lángsugarú nyár

S még benne virít az egész kikelet,

De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,

A tél dere már megüté fejemet.

             ......................

Elhull a virág, eliramlik az élet...

Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!

Ki most fejedet kebelemre tevéd le,

Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre

Könnyezve borítasz-e szemfödelet?

S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme,

Hogy elhagyod érte az én nevemet?

              .........................

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,

Fejfámra sötét lobogóul akaszd,

Én feljövök érte a síri világból

Az éj közepén, s oda leviszem azt,

Letörleni véle könnyűimet érted,

Ki könnyeden elfeledéd hívedet,

S e szív sebeit bekötözni, ki téged

Még akkor is, ott is, örökre szeret!

2015.09.24.

Áprily Lajos

Őszi muzsika

.......................................

Galonya felett most a szél

az erdő lelkét rázza-rázza.

Suhogásában megremeg

a vadászház borona-váza.

........................................

Aranypénzét a megrohant,

riadó bükk jajgatva szórja.

A csapkodott, habos patak

piros levelek úsztatója.

........................................

Hisztériás harkály sikolt

- Jaj, ha a nyárba visszaszállna...

Az üszkös csonkfenyők között

a szélcsapástól hull a málna.

..........................................

A dorongúton a vihar

eszelős pásztorlányt daloltat.

A szomszéd málnavész körül

bozontos medve szimatolgat.

..........................................

Egyszer a sors odasodor.

Valami vár, talán a végem.

A békesség, borona-ház,

patakparti remeteségem.

..........................................

A könyveket elhullatom,

egy lesz velem, Antigoné tán.

Írt szépségből csak ő marad

a havasi külön planétán.

..........................................

A napjaim vasárnapok,

magam a lázas, régi gyermek.

A bükkökön nyestet lesek

s örülök mohának s epernek.

...........................................

Ha vendég jön, vendégeim

pásztorgyerek s esztena-lánya.

Rétemnek sok virága lesz,

nekem csak egy: a genciána.

............................................

Ritkul a csokra s elmarad,

síró madár a házra röppen.

Kék-szajkótollas kalapom

megvizesül az őszi ködben.

.............................................

Hűlő ködökből hó ered,

kék hóteteje lesz a háznak.

Csereklye-tűz. A farkasok

az Istenszéken orgonáznak.

...............................................

Ezeket a cikkeket olvastad már?